AI megfelelőség

Navigálás a mesterséges intelligencia megfelelőségére: Stratégiák az etikai és szabályozási összehangoláshoz

Bevezetés

A mesterséges intelligencia (AI) szabályozása világszerte jelentősen eltér, a különböző országok és régiók saját megközelítést alkalmaznak annak biztosítására, hogy az AI-technológiák fejlesztése és alkalmazása biztonságos, etikus és a közérdekekkel összhangban legyen. Az alábbiakban felvázolok néhány figyelemre méltó szabályozási megközelítést és javaslatot a különböző joghatóságokban:

Európai Unió

  • AI törvény: Az Európai Unió úttörő szerepet tölt be az átfogó szabályozásban a mesterséges intelligencia törvényjavaslatával, amelynek célja a mesterséges intelligencia jogi keretének megteremtése, amely biztosítja a biztonságot, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. A törvény a mesterséges intelligencia rendszereit kockázati szintjük szerint osztályozza, a minimálistól az elfogadhatatlanig terjedő kockázatig, szigorúbb követelményekkel a magas kockázatú alkalmazásokra vonatkozóan.
  • GDPR: Bár nem kifejezetten az MI-re szabott, az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) jelentős hatással van a mesterséges intelligencia számára, különösen az adatvédelemre, az egyének adataihoz fűződő jogaira, valamint a személyes adatok mesterséges intelligenciamodellek betanítására való felhasználására vonatkozóan.

Egyesült Államok

  • Ágazat-specifikus megközelítés: Az Egyesült Államok általában ágazat-specifikus megközelítést alkalmaz a mesterséges intelligencia szabályozására vonatkozóan, és iránymutatásokat és politikákat hoztak létre a különböző szövetségi ügynökségek, például a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) a fogyasztóvédelemért és az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) az orvosi eszközökkel kapcsolatban.
  • Nemzeti AI-kezdeményezési törvény: Ez a törvény, amely a 2021-es pénzügyi évre vonatkozó honvédelmi engedélyezési törvény része, célja, hogy támogassa és irányítsa az AI-kutatást és a szakpolitika-fejlesztést különböző ágazatokban.

Kína

  • Új generációs mesterséges intelligencia fejlesztési terv: Kína célja, hogy 2030-ra világelsővé váljon a mesterséges intelligencia területén, és olyan iránymutatásokat adott ki, amelyek hangsúlyozzák az etikai normákat, a biztonsági előírásokat és a mesterséges intelligencia egészséges fejlődésének előmozdítását.
  • Adatbiztonsági törvény és személyes adatok védelméről szóló törvény: Ezek a törvények szabályozzák az adatkezelési gyakorlatokat, és kulcsfontosságúak a személyes és érzékeny adatokat feldolgozó mesterséges intelligencia-rendszerek számára.

Egyesült Királyság

  • AI rendeletjavaslat: Az EU-ból való kilépést követően az Egyesült Királyság innovációpárti megközelítést javasolt a mesterséges intelligencia szabályozására, a meglévő szabályozások és ágazatspecifikus iránymutatások alkalmazására helyezve a hangsúlyt egy átfogó mesterségesintelligencia-specifikus törvény bevezetése helyett.

Kanada

  • Irányelv az automatizált döntéshozatalról: A mesterséges intelligencia és az automatizált döntéshozatali rendszerek kockázatcsökkentő és az emberi jogoknak megfelelő módon történő bevezetése érdekében az irányelv minden kormányzati szervre vonatkozik.

Ausztrália

  • AI etikai keretrendszer: Ausztrália bevezette a mesterséges intelligencia etikai keretrendszerét, amely a vállalkozásokat és a kormányokat irányítja a felelős mesterségesintelligencia-fejlesztésben, olyan elvekre összpontosítva, mint a méltányosság, az elszámoltathatóság és a magánélet.